Ez valóban csodálatosan hangzik, mert egész életünkben ennek pont az ellenkezőjét hallottuk. De mit mond a tudomány az élelmiszerekben lévő nitrátokról? Amit meg kell tanulnunk, az az, hogy a nitrátoknak két típusa van: az egyik olyan, amelyet a növények maguk szintetizálnak szükségleteiknek megfelelően, a másikat pedig nitrogénműtrágyák állítják elő. Íme a komoly nemzetközi tudományos publikációk legfrissebb cikkeinek címe: "Az élelmiszerekben található nitrátok csökkentik a zöldhályog kialakulásának kockázatát", "Az élelmiszerekben található nitrátok jótékony hatása az erek működésére és a vérnyomásra", "A táplálkozási nitrátok csökkentik a vérnyomást, javítja az idősek fizikai állóképességét és szellemi képességeit”. És itt jön egy újabb pillanat, amely a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget érinti: a tudományos cikkek száma, amelyek szerint az élelmiszerekben található nitrátok növelik az állóképességet és javítják az eredményeket, pl.f) doppingoló magatartást tanúsít. Főleg a céklalé – ez a nitráttartalom bajnoka, és több oka van rá, hogy kábítószernek tekintsék, mint a meldonia
„Nagyon nehéz hinni az ilyesmiben, ez ellentmond mindennek, amiről az elmúlt években beszéltünk – mondja Dr. Jurij Vaszjuk orosz professzor, kardiológus. - Az elmúlt években a nitrátokat aktívan tanulmányozták, és rengeteg adatot szereztek a szív- és érrendszeri betegségekben fennálló profilaktikus, sőt gyógyító hatásukról. Egy nagyon friss, idén készült tanulmány szerint napi 250 milliliter nitrátban gazdag céklalé javította az erek működését és megakadályozta a vérrögképződést az emelkedett vérkoleszterinszintű betegeknél. A fejlesztés a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint történt, a tudományos kutatás szigorú szabályait betartva. A kapott eredményekre megvan a meggyőző magyarázat. Viszonylag nemrég vált ismertté, hogy az élelmiszerekben lévő nitrátok a szervezetben nitrogén-monoxiddá alakulnak. És ez egy bioaktív anyag, amely erős védő hatással van az erekre. Gyengíti és rugalmasabbá teszi őket, így megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását és a vérrögképződést. Természetesen további kutatásokra van szükség a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és kezelésének ilyen szokatlan megközelítésének haszon-kockázat arányának értékeléséhez. Valamint a termékekben lévő nitrátok optimális dózisának meghatározása."
„Az emberek gyakran a nitrátoknak tulajdonítják a nyári, hasmenéssel és hányással járó mérgezést” – magyarázza Prof. Dr. Alekszej Bueverov, MD. - A férfi evett egy görögdinnyét, ilyen tüneteket kapott, és meg van győződve arról, hogy mindenért a nitrátok a felelősek. Mint tudjuk, a görögdinnye nagyon sok nitrátot tartalmaz. Előfordul, hogy a válogatós fogyasztó laboratóriumba viszi a görögdinnyét ellenőrzésre, és ott túlzott nitráttartalmat talál. De ez csak véletlen. A nitrátok nem okoznak ilyen tüneteket: a hasmenést, hányást általában a szokásos ételmérgezés okozza - vagy a görögdinnye nem volt jól megmosva vágás előtt, vagy már a baktériumoktól kezdett megromlani. A nitrátmérgezés jellemző az ún cianózis - a bőr kékes árnyalata, valamint az oxigénhiány érzése. Ennek az az oka, hogy a nitrátok nitritté alakulnak, és a hemoglobinhoz kötődnek, amely oxigént szállít a szervezetben. És ha túl sok a nitrát, az ember elkékül, és oxigénhiányos is lesz. De időseknél ez gyakorlatilag nem történik meg, csak a nagyon-nagyon magas nitráttartalom okozhat ilyen állapotot. Ilyen eseteket írtak le csecsemőknél, többnyire olyan falvakból származó gyerekeknél, ahol szennyezett ivóvizet kaptak, vagy kutakból. Tehát a nitrát probléma egyértelműen eltúlzott."
A nitrátokról azt is gyanítják, hogy gyomorrákot okoznak. De az orvosi kutatások nem mutattak ki kapcsolatot a nitrátok és a rák között. Miért? A gyomorban a jótékony hatású antioxidánsok elnyomják a rákkeltő anyagok képződését. Mindannyian tudjuk, hogy ezek a jótékony antioxidánsok és C-vitamin nagy mennyiségben megtalálhatók éppen azokban a zöldségekben, gyümölcsökben és bogyókban, amelyekről eddig beszéltünk. Ebből egy nagyon fontos következtetés következik. A kolbászokat és húskészítményeket mindig zöldségekkel fogyasszuk: nitrit tartósítószert tartalmaznak, és ahhoz, hogy a nitrátokhoz hasonlóan hasznos nitrogén-monoxiddá alakuljanak, és ne karcinogének, antioxidánsokra van szükség.
A nitrátok jótékony hatásai:
♦ A szívnek és az agynak – véd a szívroham és a szélütés ellen.
♦ Erekre - véd az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a perifériás érbetegségek ellen.
♦ A tüdő számára - véd a pulmonalis hypertonia ellen - megnövekedett nyomás a tüdő ereiben.
♦ Izmok számára - csökkenti az oxigénigényt és javítja az izomösszehúzódást.
♦ Thrombocytákhoz - nem teszi lehetővé, hogy összetapadjanak és trombusokat képezzenek.
Referencia:
1. Magas tartalom - 1890 mg/kg. Ilyen a legtöbb leveles zöldség (spenót, rukkola, kínai kel stb.), retek, répa nitráttartalma. Egy adag 80 g-os retek két nitrátegységet tartalmaz (n.u.).
2. Mérsékelt tartalom - 316 mg/kg. Ilyen a fehérrépa, káposzta, zöldbab, póréhagyma, zöldhagyma, uborka, sárgarépa, burgonya, fokhagyma, zöldpaprika nitráttartalma.
3. Alacsony tartalom - 78 mg/kg. Ilyen a régi hagyma és paradicsom nitráttartalma.
4. A csapvíz nitráttartalma - 26 mg/l.
5. Az ásványvíz nitráttartalma - 2,6 mg/l.
