Hiszed vagy sem: A gyümölcslevek károsabbak, mint a sütemények, de miért?

Tartalomjegyzék:

Hiszed vagy sem: A gyümölcslevek károsabbak, mint a sütemények, de miért?
Hiszed vagy sem: A gyümölcslevek károsabbak, mint a sütemények, de miért?
Anonim

A tudósok közötti hagyományos viták között arról, hogy mi a hasznos és mi a káros, egy újabb felfedezőbomba robbant. Kiderült, hogy minden cukros ital, beleértve az egészségesnek tartott gyümölcsleveket is, kétszeresére növelte a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás kockázatát a 45 év felettieknél.

A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a cukorkák és édességek nincsenek hasonló hatással az egészségre – írja a "Trud".

Az édességek és a halálozás kockázata közötti kapcsolat

Tagadhatatlan tény, hogy az utóbbi években egyre több tudományos adat jelent meg a cukor káros hatásairól. Minél nagyobb mértékben használja fel, annál több zsír formájában halmozódik fel a szervezetben. Ezért mindenféle krónikus betegség – cukorbetegség, rák, szív- és érrendszeri betegségek – kockázata is megnő. De világszerte szinte soha nem végeztek olyan kutatást, amely közvetlen összefüggést bizonyít az édességfogyasztás és a halálozás kockázata között. Amerikai tudósok ezt tették, és ez év márciusában publikálták eredményeiket

Kísérletükben, amely 6 évig tartott, több mint 18 000 egészséges, 45 év feletti önkéntes vett részt. A vizsgálat résztvevői naplót vezettek, amelyben megfelelően feljegyezték a napközben elfogyasztott édességeket – az italokat és a magas cukortartalmú termékeket., mint például az üdítők, gyümölcslevek, édességek és fogyasztásra kész harapnivalók. Ha egyikük megh alt, tisztázták a halál lehetséges okát, többek között szívinfarktust és egyéb szív- és érrendszeri betegségeket. Világossá vált: ha valaki naponta több mint 0,7 liter cukros it alt iszik, akkor kétszeresére nő az ischaemiás szívbetegségben való halálozás kockázata, ha kevesebb mint 30 ml-t fogyaszt. És még egy dolog - növekszik annak a valószínűsége, hogy más okból hal meg. Hasonló hatás jelentkezett, függetlenül attól, hogy a vizsgáltnak voltak-e káros szokásai, étkeztek-e bőségesen, milyen szintű volt a fizikai aktivitásuk stb.

A desszerteknek nincs hatása

És most – figyelem! Nem találtak összefüggést a megnövekedett halálozási kockázat és az édességfogyasztás között! A tudósok azt feltételezik, hogy édes italok használatakor a cukor gyakorlatilag tiszta formában, a zsemléből és édességből pedig zsírokkal és fehérjékkel együtt kerül a szervezetbe, ami megnehezíti a vérbe jutását. Az édes italokban lévő tiszta cukor patogén hatása a legtöbb gyors szénhidrátnak köszönhető. Használatuk után a glikémiás index éles változása következik, a vércukorszint megugrik, és nem mindig "oltják ki" az inzulin. Ezek a szénhidrátok zsírraktárakká alakulnak, és manapság a kardiológusok nagy figyelmet kérnek felhasználásukra. Vezető helyet foglalnak el az ateroszklerózis kialakulásában. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az édességek jók, csak azt, hogy kevésbé károsak.

A legjobb enni, nem inni

Természetesen a gyümölcslevek különbözőek, egyenlőtlen a cukor- és glikémiás indexük. Használatuk után azonban több glükóz kerül a szervezetbe, mint ha elfogyasztjuk azt a gyümölcsöt, amelyből készültek. Ebből a szempontból a cukros tea szintén nem ajánlott, inkább szárított gyümölcsökhöz érdemes fogyasztani. A gyümölcsleveket is érdemes hígítani, vagy akár vizet inni helyette. A rangsorban a szőlőlé a legkárosabb, a paradicsomlé pedig a leg "nyugodtabb". Mindenképpen ellenőrizze a címkén a cukor- és szénhidráttartalmat. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy azoknak az orvosoknak, akik figyelmeztetnek a szív- és érrendszeri katasztrófa kockázati tényezőire, mindenképpen tisztázni kell, hogy pácienseik isznak-e (és nem esznek) édességet.

Friss – fölösleges cukor vagy egy pohár egészség?

A különböző gyümölcsökből készült frissen facsart gyümölcslevek között az a közös, hogy tömény gyümölcscukrot tartalmaznak, ami a rost hiánya miatt (a préselés során a péppel együtt távozik) gyorsan felszívódik a vérbe, és emeli az inzulint.

Más szóval, a friss gyümölcsök szervezetre gyakorolt hatása nem különbözik bármely más desszert hatásától. Mindazonáltal tegyünk különbséget – jó, ha friss gyümölcsöt fogyasztasz önálló étkezésként, délelőtti vagy délutáni uzsonnaként, és nem eszel más édességet a nap folyamán. De ha issza mellé, akkor biztosan több cukrot kap. A hasznos anyagok maximális felszívódása érdekében célszerű külön étkezésként, éhgyomorra, legalább fél órával étkezés előtt vagy utána két órával bevenni. Ne felejtsük el, hogy a gyümölcslé nem víz, hanem étel!

A másik nézőpont: nem nő a cukorbetegség kockázata

Nemrég a Journal of Nutritional Science tekintélyes tudományos folyóirata az idézett eredmények ellenkezőjét tette közzé. Az amerikaiak 18 tanulmány adatait elemezték, amelyeket a világ különböző helyein végeztek: Európában - Spanyolországban, Franciaországban, Dániában és Nagy-Britanniában, Ázsiában - Kínában és Iránban, valamint Észak-Amerikában - az Egyesült Államokban és Mexikóban. A kísérletben résztvevők minden nap egyfajta gyümölcslevet ittak - szőlőből, gránátalmából, mandarinból, grapefruitból, narancsból, almából, áfonyából.

Kiderült, hogy a 100%-os gyümölcslé éhgyomorra történő fogyasztása nem befolyásolta jelentősen a vércukorszintet. Emellett a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a gyümölcslé használata nem befolyásolja jelentősen az inzulinrezisztenciát, ami a friss gránátalmát fogyasztóknál szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban. Ha minden nap egy pohár, vagy akár több gyümölcslevet iszol, nem növekszik a cukorbetegség kockázata, mert minden italban egyedi bioaktív anyagok vannak, más gyümölcsből. A gránátalmalé csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Ajánlott: