Prof. Dr. Kantarjiev Todor, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi kérdésekkel foglalkozó tanácsadója. 1981-ben szerzett diplomát a szófiai Orvosi Akadémián. 1986-ban megszerezte a "mikrobiológia", 2001-ben a "klinikai immunológia", 2004-ben a "fertőző betegségek epidemiológiája" szakot. 2008-tól az orvostudományok doktora, 2009-től professzor. 2004-ben a Szófiai Egyetemen szerzett mesterfokozatot egészségügyi menedzsment szakon. Prof. Dr. Todor Kantarjiev az Országos Fertőző- és Parazitabetegségek Központjának korábbi igazgatója. Elnöke a Bolgár Mikrobiológusok Szövetségének, tagja az Európai Orvosi Mikológiai Konföderáció Kormányzótanácsának, a Balkán Mikrobiológiai Társaság Kormányzótanácsának, a francia, német, svájci és luxemburgi mikológiai társaságoknak, az Amerikai Társaságnak. a Mikrobiológiai és az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző betegségek Társasága számára. Prof. Dr. Todor Kantarjiev és én elmondjuk a terjedés okait és az agyhártyagyulladás kezelését. - Prof. Kantarjiev, milyen betegség az agyhártyagyulladás - Az agyhártyagyulladás és az agyvelőgyulladás súlyos fertőző betegségek, nagyon gyakran járvány jellegűek. Az agyvelőgyulladást az agy gyulladása, az agyhártyagyulladást pedig az agyhártya gyulladása jellemzi. Két nagy csoportra oszthatók - vírusos és bakteriális. A bakteriális agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás súlyos lefolyású, általában kedvezőtlen prognózisú, és nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy maradandó károsodást okoz. Ilyenek voltak a múltban a tuberkulózisban előforduló agyhártyagyulladásos gyulladások, éppen ez az oka annak, hogy jelenleg minden újszülöttet BCG vakcinával oltunk be. A cél az, hogy az első két évben megvédjük őket ettől a nagyon súlyos és legyengítő agyhártyagyulladástól. A bakteriális agyhártyagyulladás nagyon nagy probléma Nyugat-Európában. A múltban nagyon sok gyermek szenvedett bakteriális agyhártyagyulladásban, az első ok a pneumococcus okozta agyhártyagyulladás, a második - meningococcus, a harmadik - a hemofil agyhártyagyulladás. Miután 2010-ben bevezették a kötelező pneumococcus elleni védőoltást az életük első évében járó csecsemők számára, valamint a kötelező Haemophilus influenzae vakcinázást, a pneumococcus és a Haemophilus influenzae agyhártyagyulladás jelentős csökkenését figyelték meg. Meningococcus okozta agyhártyagyulladás esetén a védőoltás javasolt, nem szerepel a kötelező ütemezésben, előfordulási gyakorisága általában évente néhány eset. Ezt elmondva a meningococcus agyhártyagyulladásról, jó azt mondani, hogy néha az ún szisztémás meningococcus-betegség, amely a központi idegrendszert érinti, órákon belül előrehalad, és nagyon nehezen kezelhető. Az elmúlt két évben 2-3 ilyen esetet regisztráltunk az Országos Infektológiai Központ statisztikái szerint. Az utolsó előtti meningococcusos megbetegedés 2006-ban egy fiatal, a matematika gimnázium diákja volt, ami sajnos végzetesen végződött, valamint a néhány héttel ezelőtti eset egy beteg gyerekkel az egyik szófiai óvodában. - Megfigyelhető-e szezonalitás a vírusos agyhártyagyulladásban és agyvelőgyulladásban? - Érdekes csoportot alkotnak. A nyári időszakban az agyat és a membránokat az úgynevezett enterovírus-encephalitis érinti. Súlyosak, de nagyon jó a prognózisuk – nem marad károsodás. Leggyakrabban a gyermekek érintettek. Más nagyon rossz prognózisú vírusos betegségek a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás. Hála Istennek, hazánk olyan régióban található, ahol ez nagyon ritkán történik. Általában Európától Ázsiáig van egy övezet, amely Bulgáriától északra halad el, ahol ez a betegség elterjedt
Hazánkban az ilyen kullancsencephalitis nagyon ritka, és általában azokhoz a földrajzi régiókhoz kötődik, ahol madárvonulás figyelhető meg. Sokan áthaladnak hazánkban, egy részük itt telel. Ezek olyan madarak, amelyek az északi területeken élnek és kullancsokat hordoznak. Emiatt a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ezeken a madárutakon fordul elő. Közülük kettő Bulgárián halad át.
Az egyik a Via Pontica - ez az út a Fekete-tenger partján Kelet-Bulgáriában, a másik pedig a Via Aristotelis - a Duna, Iskar, Sofia Pole folyóktól, majd a folyó mentén halad tovább. Struma, a Földközi-tengerig. És pontosan emiatt Perniškoban és a Struma folyó mentén fordul elő ilyen agyvelőgyulladás. A jó dolog az, hogy nagyon ritkák - körülbelül 1-2 eset évente, de sajnos nagyon rossz prognózissal. Emellett az agyvelőgyulladás egy másik fajtája a nyugat-nílusi láz, amelyet szúnyogjaink terjesztenek. 3-4 évvel ezelőtt Szerbiában, Görögországban és Észak-Törökországban több tucat haláleset történt. Bulgáriában szúnyogcsípés után ilyen agyvelőgyulladással kapcsolatos kutatásokat végzünk. Ezért nagyon fontos a szúnyogok elleni intézkedések megtétele, illetve tavasszal a víztestek közelében történő irtásuk, ami biztos módszer a visszaszorításukra. Egyébként a nyári helikopteres permetezés nemigen csökkenti a populációjukat.
Prof. Dr. Todor Kantarjiev
- Melyik a leggyakoribb agyhártyagyulladás Bulgáriában? - Bulgáriában a leggyakoribb és eddig a pneumococcus okozta agyhártyagyulladás. A felnőttek megbetegednek tőle, mert a gyerekeket, ahogy már említettem, 2010 óta immunizálják pneumococcus ellen. - Hogyan fejlődik ez a betegség időseknél? - Időseknél ez elég súlyos. Leggyakrabban pneumococcus, ritkábban meningococcus okozta agyhártyagyulladásban szenvednek. Erős fejfájással, fénytől való félelemmel, nyakmerevséggel, magas lázzal és tudatváltozással kezdődik. A beteget haladéktalanul fel kell venni egy speciális neurológiai klinikára, ha pedig gyermekről van szó, akkor egy speciális gyermekintézetbe vagy neurológiai klinikára, hogy azonnali kezelést lehessen végezni. Ez a koponyaűri nyomás csökkenésével jár, mivel ez a betegség egyik első megnyilvánulása. - Milyen gyógyszereket használnak az agyhártyagyulladás kezelésére, típusától függően? - A bakteriális agyhártyagyulladást antibiotikumokkal, a vírusos agyhártyagyulladást pedig tünetileg kezelik. Néha bizonyos vírusellenes gyógyszereket is tartalmaznak, amelyek hatással lehetnek a ritka, de nagyon súlyos agyhártyagyulladásra vagy vírusos agyvelőgyulladásra.10 000 influenzás emberből csak egynél alakulhat ki influenza encephalitis, amely az influenzakezelés ellenére nagyon rossz prognózisú. A kanyaró agyi gyulladást is okozhat oltatlan embereknél. Ha túljutottak a betegségen, körülbelül 10 évvel később kialakulhat egy lassan előrehaladó agyvelőgyulladás, amely súlyos fogyatékossághoz vezet, beleértve a fiatalokat is. Maradandó vaksághoz vagy más súlyos agykárosodáshoz vezethetnek. - Az agyhártyagyulladás tünetei azonosak a különböző fajoknál? - Az agyhártyagyulladás tünetei nem nagyon különböznek egymástól, ezért a legfontosabb, hogy a laboratóriumi diagnózist nagyon jól képzett mikrobiológusok állítsák fel. - Hogyan terjed a betegség? - Nagyon szoros kapcsolat szükséges. Az embereknek például hosszú ideig egy szobában kell aludniuk. A betegség levegőben lévő cseppekkel és közös tárgyakon keresztül terjed. - Milyen típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltások állnak rendelkezésre Bulgáriában?- A Bulgáriában kapható védőoltások nem agyhártyagyulladásra, hanem meningococcus-betegségre valók. A meningococcusok agyhártyagyulladást és meningococcus-betegséget is okoznak, amibe a közelmúltban beleh alt a szófiai gyermek. Nem agyhártyagyulladás volt, hanem meningococcus betegség. Belső szervek bevonásával és magukból a baktériumokból trombusok képződésével fordul elő. A meningococcusok eltömítik az elülső ereket, ami fekete foltos mikrotikus kiütést eredményez a páciens bőrén. Jelenleg létezik oltóanyag a C típusú agyhártyagyulladás ellen, az utóbbi években Starozagorskban és Plovdivban az agyhártyagyulladás C típusú volt. Ezért választják ki a vakcinát attól függően, hogy az egyik típus melyik földrajzi régióban dominál. A szófiai óvodában a gyerekeknél talált meningococcusok nem tipizálhatók, azaz nem kapszulázottak.
