Dr. Alekszandr Szimidcsiev: Az emfizéma lassan és visszafordíthatatlanul károsítja a tüdőt

Tartalomjegyzék:

Dr. Alekszandr Szimidcsiev: Az emfizéma lassan és visszafordíthatatlanul károsítja a tüdőt
Dr. Alekszandr Szimidcsiev: Az emfizéma lassan és visszafordíthatatlanul károsítja a tüdőt
Anonim

A Bolgár Tüdőbetegségek Társaságának és az Európai Légzőgyógyászati Társaságnak tagja, a „GlaxoSmithKline” (Kanada) osztályának korábbi igazgatója. Ő az ország első internetes „Digitális medicina” kurzusának a létrehozója, amelyet a Plovdivi Orvostudományi Egyetemen vezet.

Dr. Simidchiev, mi is pontosan az emfizéma, és hogyan károsítja a tüdőt?

- Az emfizéma olyan állapot, amelyben a legperifériálisabb, legkisebb és legvékonyabb légutak károsodnak. Kitágulnak, és elszakad a membrán, amelyen keresztül az oxigén felszívódik. Ez nagyobb üregeket, úgynevezett bullákat hoz létre a tüdőben.

A tüdőtágulás lényegében azoknak a helyeknek a lebomlása, ahol az oxigén átjuthat a vérbe. Ott nagyobb mennyiségű levegő nyerhető. Ez azt jelenti, hogy a tüdő ellazul, megszűnik rugalmas lenni, aminek következtében a légterek megnagyobbodnak.

Milyen időszak alatt jelentkeznek az első tünetek a károsodás kezdetétől?

- A károsodás általában lassú és fokozatos. Egyetlen alveolusok tágulásával kezdődik, majd előrehalad. Általában akkor fordul elő, amikor egy személy erősen dohányzik, vagy dolgozik, és szennyezett környezetben és levegőben él. A környezeti szennyeződések gyulladást okoznak a tüdőben, ami a kis légutak és az alveolusok károsodásához vezet. Ez egy lassú folyamat, amely néha 30-40 éves korban kezdődik, de leginkább akkor jelentkezik, amikor az ember eléri az 55-60 éves kort. Ezután kezdődnek a légszomj, a fizikai erőfeszítések nehézségei. Ezek azok a dolgok, amelyek általában kísérik a tüdőtágulást.

Vannak olyan emberek, akiknek hiányzik bizonyos védelmi rendszer a tüdőben. Ilyen például a hiányzó ún alfa1-antitripszin enzim. Hiányával már 25-30 éves korban jelentkezhetnek a tünetek. Ennek az az oka, hogy hiánya ahhoz vezet, hogy amikor a tüdőben gyulladás, különösen bakteriális gyulladás lép fel, ez az enzim nem akadályozza meg a szövet lebomlását, mert kis mennyiségben vagy egyáltalán nincs jelen.

Vannak olyan tesztek, amelyek kimutathatják az enzim hiányát vagy hiányát?

- Igen, az alfa1-antitripszin mérhető. És általában akkor tesztelik, amikor korán jelentkező tüdőtágulásunk van, fiatal korban. Ez az általunk ismert tényezők egyike, és tudjuk, hogy hiánya vagy alacsony szintje teljesen felgyorsult tüdőtáguláshoz vezet. De minden bizonnyal vannak más ilyen tényezők, amelyeket még nem ismerünk, és amelyek a betegség korábbi kialakulásához vezetnek.

Az elmúlt években riasztó tendencia volt, hogy a nemdohányzók egyre gyakrabban szenvednek tüdőtágulástól. A piszkos levegő az oka?

- Mindenesetre az ilyen környezetben dolgozó emberek munkahelyi szennyezőanyag-expozíciója, valamint a szennyezett levegő nagyobb koncentrációjú belélegzése emfizéma kialakulásához vezet. A betegség a tüdőkárosodás egy fajtája, amelyet az a tény jellemez, hogy a gyulladás ebben a tüdőszövetben akkor halad előre, ha környezeti tényezők provokálják azt. És persze a környezeti tényezők, amelyek ezt lehetővé teszik. Vagyis ez egyensúly a genetika és a környezet között. Ha valamelyik tényező alacsonyabb koncentrációban van jelen, és a környezet agresszívabb, akkor ez az egyensúly felborul a tüdő pusztulásának javára - tüdőtágulás alakul ki.

Az utóbbi időben sokkal gyakrabban gondolunk a tüdőnkre. Különösen most, a járvány körül az emberek kezdték felismerni, milyen fontos és kényes szervről van szó. Ez pedig a tüdőbetegségek sokkal aktívabb keresését eredményezte, akár képalkotó módszerekkel – nagy felbontású szkennerrel, akár funkcionálisokkal, például a légzés különböző paramétereinek mérésével.

Image
Image

Sajnos kevés olyan hely van, ahol mi, bolgárok friss levegőt szívhatunk. Szerencsére nem mindenki kap tüdőtágulást. Van mód a tüdőnk védelmére ebben az egészségtelen környezetben?

- Bizonyos mértékig elkerülhetnénk, ha társadalomként úgy döntenénk, hogy ez érték. Követelni fogjuk, hogy a minket irányító emberek tisztább levegőt biztosítsanak számunkra. Ez nem lehetetlen.

Továbbá mi egyénileg is megközelíthetjük, hogy kevesebb szennyezőanyagot termeljünk a környezetben. Például, ha rövid távolságokat gyalogolunk és jó időben, nem kell fosszilis tüzelőanyagot égető autóinkat használnunk. Mehetünk kerékpárral, gyalog, tömegközlekedéssel.

És amikor fűtünk, nem feltétlenül a legolcsóbb tüzelőanyagot használjuk – legyen az cellulóz vagy szén. Ehelyett választhatunk gázt, villanyt… Különféle módszerekkel tudjuk tisztán tartani a levegőt

Társadalomként pedig el kell értetni politikusainkkal, hogy ez fontos. Mert önmagukban a politikusok a közszükségletek egyfajta tükrei. És ha az emberek azt gondolják, hogy fontos a tiszta levegő, akkor politikusokat találnak, akik ezt napirendjükre tűzik, hogy ebbe az irányba tudjunk dolgozni. Hiszen ez a környezetszennyezést okozó tevékenység teljes mértékben antropogén – az emberek tevékenységéhez kapcsolódik. Nem a környezetből származik, nem természetes vagy természetes.

Természetesen vannak természeti tényezők, például vulkánok, de Bulgáriában és a körülöttünk lévő környező régiókban nincsenek aktív vulkánok. A fő dolgunk a füstöt okádó hőerőművek, valamint a szénnel és fával fűtött házak. Számos nagyon régi autónk van, amelyekben nincs katalizátor vagy tisztító. Ezért sok szennyezést termelünk magunk körül.

Biztosan vannak olyan emberek, akiknél most alakul ki tüdőtágulás, de még nem diagnosztizálták őket. Mely tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni, de azonnal szakorvoshoz kell fordulni?

- Sajnos ez egy olyan betegség, amely csendesen halad, vagy korai stádiumában nem jelentkezik bizonyos tünetekkel. Amikor panaszkodni kezd, akkor már késő, és a betegség nagyon előrehaladott. És ezért a fő tevékenység a prevenció, tüdőfunkció méréssel. Ezekkel a tesztekkel már jóval a légszomj megjelenése előtt kimutathatjuk a tüdő működésében fellépő rendellenességeket, és megmutathatjuk, hogy tüdőtágulás alakul ki.

Ha vannak ilyen programjaink, akkor sokkal hamarabb és már a legelején megfoghatjuk a folyamat alakulását, és ennek megfelelően még aktívabban tanácsolhatjuk ezeknek az embereknek - hagyják abba a dohányzást, költözzenek olyan helyre, ahol tisztább levegő. Csak azért, hogy korán, még a rendellenességek fellépése előtt megtörténjen a betegségkezelési folyamat. Mert a tüdő nem regenerálódik. Ez az emberi test egyik szerve, amely elpusztulva utána nem áll helyre.

Tehát ebből a szempontból visszafordíthatatlan, ha hagyjuk, hogy túl sok tüdő sérüljön. Ezek az emberek ezután fogyatékossá válnak, és egy életen át kezelni kell őket, hogy többé-kevésbé normális életet élhessenek.

Vannak Bulgáriában olyan területek, ahol gyakrabban fordul elő a betegség?

- Az emphysema gyakoribb előfordulása általában ott van, ahol idősebb populáció van. Ennek az az oka, hogy az életkor előrehaladtával ez a betegség egyre gyakoribb. Sajnos a legtöbb faluban, ahol sok idős ember él, nincs orvosi ellátás, amely időben észlelné ezt a problémát. Sajnos egészségpolitikánk nem túl megelőzés-orientált. Valószínűleg azért, mert emberekként, közösségként arra vagyunk beállítva, hogy rövid távon gondolkodjunk – a holnapról, és nem az előttünk álló hosszú távú horizontról.

Vannak-e új, hatékonyabb módszerek a kezelésben?

- A kezelés továbbra is főként tüneti jellegű. Csak az alfa1-antitripszin hiányban szenvedő betegeknél pótolható az enzim extra adagok szedésével. A gazdagabb országokban aktívan keresik és kezelik azokat az embereket, akiknek ez a hibája van. Hazánkban, mivel rendszerünk nem tartozik a leggazdagabbak közé, ez a folyamat nem mehet végbe rutinszerűen.

Többet kellene befektetni a betegség kezelésének új megközelítési módjainak kutatásába, mert most ismét mondom, a fő dolog a hörgők kitágulása és a rövidségérzetet csökkentő tüneti eszközök a lehelet. És fontos összetevők, amelyek szintén hiányoznak a rendszerünkből, a fizikoterápia és a rehabilitáció. Ezek azok az eszközök, amelyekkel arra késztetjük a testet, hogy más szervek és rendszerek – a szív- és érrendszer, az izmok – segítségével próbálja meg kompenzálni a légszomj érzését.

Ha izmainkat kellően fejletten tartjuk, az ún kóros spirál - amikor a légszomj alacsony aktivitáshoz vezet, az alacsony aktivitás pedig - a kiképzéshez, az edzettséghez - nagyobb légszomjhoz. Így fordul a spirál. Ilyen esetekben a rehabilitáció és a fizikai módszerek alkalmazása az izmok helyreállítása.

Image
Image

A tüdőtágulás speciális légzőgyakorlatai beletartoznak a fizioterápiába és a rehabilitációba?

- Igen, különösen a tüdőtágulás előrehaladottabb szakaszaiban. Ezután a rekeszizom alacsonyabbá és laposabbá válik, mivel a tüdő ellazul, és nagyobb részt vesz fel a mellkas térfogatából. Ezután fontos megtanítani az embereket, hogyan lélegezzenek helyesebben, hogyan használják nagyobb mértékben a hasizmokat ebben a folyamatban. Ez fontos összetevő annak érdekében, hogy hosszabb ideig fennmaradjon a tünetmentesség, és az ember nagyobb fizikai aktivitású legyen - különösen nagy légszomj nélkül. A légszomj az egyik legkellemetlenebb érzés emberként.

Vagyis vannak ilyen előkészített speciális légzőgyakorlatok?

- Igen, van. Kanadában élek egy ideig. Van egy speciális szakterületük - légúti rehabilitátorok. Ezek olyan emberek, akik kifejezetten és csak a tüdővel foglalkoznak - rehabilitációval és légzőrendszeri gyakorlatokkal. E betegségek helyi gyógymódjai könnyen beadhatók, mivel a tüdő nyitott a környezetre. Ide tartoznak az ún belégzés.

Az inhalációs terápia mint megközelítés sok tudást és kompetenciát igényel. A megvalósításában részt vevőknek pedig a fizikoterápiával és rehabilitációval együtt sokat kell tudniuk. Ezért külön szakterületként különböztethető meg. Kanadában ezeket a szakembereket légúti terapeutáknak hívják – nem orvosok, hanem rehabilitátorok, de kifejezetten csak a tüdővel foglalkoznak. Ez a megközelítés rendkívül ésszerű, és Bulgáriában is ki kell alakítani. Sajnos csak két-három embert ismerek, aki Bulgáriában foglalkozik ilyesmivel, vagyis nálunk ez elég ritka gyakorlat.

Bulgáriában is vannak, de biztosan csak Szófiában?

- Nem csak Szófiában, hanem Plovdivban és Várnában is. De kevesen vannak, és szolgáltatásaikat nem keresik szisztematikusan, mert az emberek nem tudják, mennyire fontos a légzésterapeuta szerepe a kezelésben

Hagyományosan Bulgáriában a tüdőbetegségeket hosszú évek óta problémaként alábecsülték. Most a koronavírus-válság valamelyest felszínre hozta az igazán nagy tüdőproblémákat, mert a vírus a legtöbb légúti vírushoz hasonlóan leginkább a légzőrendszert érinti.

És ezzel összefüggésben mit tanácsolna minden koronavírus-fertőzésből felépült embernek, milyen vizsgálatokat kell elvégeznie, hogyan lehet tovább figyelemmel kísérni egészségi állapotát, hogyan lehet javítani, nehogy belemerüljön az időjárásba ezek a problémák?

- A koronavírus-fertőzés után bekövetkező tartós változások nagymértékben függnek a fertőzés súlyosságától. A súlyosabb betegségben szenvedőknél gyakran több változás tapasztalható. A legfontosabb, hogy a felépülés után felmérjük, mi történt és mi a kár. Ez kétféleképpen valósul meg - nagy felbontású komputertomográfiával és a tüdőfunkciót értékelő módszerekkel - funkcionális diagnosztikával. Segítségével mérjük a légzés térfogatait és sebességét - az ún spirometria. Valamint néhány más, fejlettebb módszer is a rendelkezésünkre áll.

Tehát ebből a szempontból azoknak, akiknek a betegség után enyhe légszomj van, jó, ha ezekkel a módszerekkel megvizsgálják a tüdejüket. Ez lehetővé teszi, hogy elkapják azokat, akik szabálysértést követtek el, és idővel nyomon tudják követni, mi történik velük.

És van lehetősége szakemberként támogatni ezt a helyreállítási folyamatot? Van mód a tüdőfunkció javítására a koronavírusból való felépülés után?

- A koronavírus-fertőzés egyik része az, hogy a vírusra adott immunválasz károsítja a tüdőt. És vannak helyi és általános szerek is, amelyek elnyomhatják a gyulladásos választ. De ezeket a megfelelő időben, a megfelelő adagban és a kezelés időtartamában kell beadni. Az immunszuppresszív szerek nem alkalmazhatók válogatás nélkül. Csak bizonyos indikációk esetén szabad bevenni.

Ebből a szempontból először megállapítjuk a tünet-problémát, majd folytatjuk annak leküzdését. Egyelőre nem rendelkezünk az ún etiológiai eszközök, amelyek közvetlenül az okot támadják, de vannak olyanok, amelyek az elváltozások következményeit befolyásolják – patogenetikai eszközök.

Lehetővé teszik számunkra, hogy szabályozzuk a gyulladásos elváltozások folyamatainak egy részét, például a légúti vagy az erek görcsével, a tüdő kapillárisaiban megnövekedett véralvadással társulva. A konkrét paraméterek mérése után pedig egy, kettő vagy egy harmadik folyamatot tudunk befolyásolni, attól függően, hogy mit találunk az adott betegnél. Ezért szükséges a vizsgálatok elvégzése, és az eredmények alapján a megfelelő terápia és utánkövetés meghatározása.

Az olvasóihoz intézett felhívásom pedig a következő: gondoljon a tüdejére, és ne károsítsa azt dohányzással vagy szennyezett környezetben való élettel. Gondoljon a tüdejére, mint egy hosszú távú befektetésre!

Ajánlott: