Radost Draganova: Anginám volt – elvágták a torkom

Radost Draganova: Anginám volt – elvágták a torkom
Radost Draganova: Anginám volt – elvágták a torkom
Anonim

Radost Draganova, a "Marmalad" show televíziós műsorvezetője Szófiában született. Talán a csillagjegye - Ikrek - kettős természete miatt, gyerekként nagyon szemtelen volt, de az iskolában kiválóan teljesített. Aranyéremmel érettségizett a fővárosi 22. középiskolában és az UNSS jogi szakán.

Gyermekként szinkronúszást gyakorolt. Hétszer volt köztársasági bajnok ebben a sportágban. Számára több mint 24 óra van egy napban, mert egyszerre sikerül jó anyának, tévésnek és sportolónak lenni. Azt mondják, bárhová lép be, energiával és hangulattal tölti meg a teret.

“Amióta az eszemet tudom, sportolok – eleinte egészségből, majd hivatásból, most újra egészségből. A mai napig azért járok edzőterembe, mert lehetőségem van minden nap minimális erőfeszítéssel jó formába hozni.A golfot a rosszkedv gyógyító képessége miatt is szeretem, de ott mindig hagyom, hogy a férfiak nyerjenek” – osztotta meg a bájos műsorvezető a Doktor magazin olvasóinak.

Boldog ember vagy, Joy?

- Igen, boldog vagyok. Mosolyogok, örömmel dolgozom, céltudatosan élek. Nem vagyok depressziós, még akkor sem, ha valami elromlik. Tudom, hogy ha akarok valamit, harcolnom kell. És ha nem sikerül, akkor nem próbáltam eleget. Megtanultam a leckét, és továbblépek – legközelebb jobb lesz.

Sok orvos elhagyja Bulgáriát. Szerinted maradt még jó szakember hazánkban?

- Hogy őszinte legyek, nem tudom, maradt-e még jó orvos hazánkban. Körülbelül 8 hónapja volt anginám, és szó szerint el kellett vágni a torkom. Szerintem az orvosok profik voltak, de a munkakörülmények nyomorúságosak. A munkamódszerük sem volt megfelelő. Bulgáriában a rendszer, a helyzet és a szabályok arra kényszerítik őket, hogy úgy gondolják, hogy korszerű.Biztos vagyok benne azonban, hogy ilyesmi máshol nem fordulhatna elő. Aztán rájöttem, hogy nem lehet, nem profi súlyos betegen elvágni a torkát. Bármilyen magyarázatot adnak nekem, nem normális, hogy élőben vágják. Mindennek ellenére, amin keresztülmentem, rendkívül hálás vagyok az orvosoknak, akik akkor elláttak velem – megmentettek. Valószínűleg maradtak jó orvosok hazánkban, remélem.

Ettől a keserű érintéstől mit szeretne megváltoztatni hazánk egészségügyében?

- Minden - gondolkodásban és beállításban egyaránt. Az emberek tényleg nem tudnak jól dolgozni, semmiképpen az elavult módszerekkel

jó szakemberekké válni

Orvoscsaládból származom, orvosra jelentkeztem, orvos akartam lenni. De most rádöbbentem, hogy nem értem fel az egyik szerencsés kudarcomra. Láttam a barátaimat, akik beiratkoztak az orvostudományra, minek voltak kitéve. 35 éves korukig a szakirányok miatt nem tudtak normális életet élni, szüleik anyagilag segítették őket.Számomra ez egy rendkívül nehéz szakma, amely a legfontosabb erőforrással - az emberi élettel - foglalkozik. És mire orvosokká válnak, ezek az emberek sok tragédiát élnek át.

Miért vagyunk betegek? Van valami saját magyarázatod?

- Nem akarok a jól ismert módon válaszolni, mert nem vagyunk boldogok, és nem próbálunk változtatni a sorsunkon. Nemrég beszéltem egy antropológussal, aki az életet tanulmányozta, és műveket publikált a boldogságról. Sokat dohányozunk, rossz az ételünk, pedig Bulgáriában már van visszatérés a természethez, a földhöz, az igazi dolgokhoz. Az emberek odafigyelnek arra, hogy mit tesznek a testükbe. De amikor belépsz a kórházba, látom, mekkora a fájdalom. Nem vigyázunk magunkra, nem sportolunk – a lustaságtól és a lustaságtól megbetegszünk.

Sportol? Egészségesen táplálkozol?

- Ó, igen! Az én és a gyermekem élete alá van rendelve az egészséges és természetes táplálkozásnak. Nincs olyan nap, hogy ne sportolnánk, ne sportolnánk

egyél egészségesen,

ne mondjuk egymásnak, hogy boldogok vagyunk. Van egy rokonom, akinek olyan betegsége van, amely havi karbantartást igényel, bármit is hangzik, hogy formában tartsa. Gyakran megbeszéltük vele, hogy a különféle dolgok, mint például, hogy "a férjem elfelejtette a születésnapomat", teljesen értelmetlen panaszkodás. Egy nap be kell menniük egy kórházba, hogy lássák, mennyi fájdalom és szenvedés van. Látni, hogy a fiataloknak nincs lehetőségük vigyázni a gyerekeikre, mert nagyon betegek, és tele van könnyel a szemük. A boldogságot nagy ajándékként kell elfogadnunk! És kitartóan vigyázni egészségünkre, és segíteni másokon körülöttünk.

Azt akarom, amíg élek, amíg lélegzem, hogy fel tudjak futni a lépcsőn, és soha ne érezzem magam fáradtnak. A szüleim egészséges testet adtak nekem, hálás vagyok nekik, továbbra is magam vigyázok rá.

Szoptatta a lányát? Gyönyörűen nézel ki…

- Nem, mert a terhesség alatt ízületi gyulladásom lett, és közvetlenül a születése után nagyon erős és komoly tablettákat kellett szednem.Nem szedtem gyógyszert a terhességem alatt. Az anya felelőssége, hogy vigyázzon a benne növekvő babára, és vigyázzon, mit vesz a szájába. És most ilyen vagyok – óvatos és felelősségteljes anya vagyok.

Mit kívánna olvasóinknak?

- Hogy vigyázzanak magukra. Még egy dolgot megosztok: Volt egyszer egy nő az edzőteremben, minden nap az ösvényen sétált, gyakorlatokat végzett a lábára. Az egyik egyáltalán nem volt jól, nyilvánvaló volt, hogy valamilyen traumán ment keresztül. Egy nap megosztotta velem, hogy daganatot találtak az agyában, és egy kockázatos műtét után a motoros készségeiért felelős részeket érintették. Mindezek, plusz a férje elhagyása, elválása elgondolkodtatta, mi a fontos számára. Elmondta, hogy attól a pillanattól kezdve nem telt el olyan nap, hogy ne tette volna fel magának a kérdést, mit szeretne tenni önmagáért. Csak akkor tudunk szeretetet és szeretetet adni másoknak, ha boldogok vagyunk és jól vigyázunk magunkra. Tehát először magadra vigyázz, aztán adj szeretetet és boldogságot családodnak és szeretteidnek!

Népszerű téma