Acad. Vlagyimir Shabalin: Az öregedést a fogantatás pillanatától kezdjük

Tartalomjegyzék:

Acad. Vlagyimir Shabalin: Az öregedést a fogantatás pillanatától kezdjük
Acad. Vlagyimir Shabalin: Az öregedést a fogantatás pillanatától kezdjük
Anonim

Ezek a világhírű orosz akadémikus, Vlagyimir Sabalin szavai. A MyClinicben a legújabb interjújából közölünk részleteket, amelyek talán választ adnak a mai, bolgár modern idők egyik sürgető kérdésére, nevezetesen: hasznos-e a későbbi nyugdíj, ahogy azt a nyugdíjreform is sugallja?

Vlagyimir Nyikolajevics, ma sok szó esik az ún egészséges öregedés és aktív időskor. De úgy tűnik, hogy az emberek nem hajlandók normálisnak tekinteni az öregedést

- Nemcsak a hétköznapi emberek, hanem sok szakember, biológus, orvos sem érti, mi az öregedés. A legtöbben személyes drámának, sőt tragédiának tekintik. Hiszen ez az élőtermészet fejlődésének alapvető mechanizmusa. Csak az öregedés folyamata révén tud az élő anyag fejlődni, és kielégíteni az új, tökéletesebb struktúrák iránti igényt, amelyek tökéletesebb funkciókat jelentenek. Ezért, ha az élethosszabbításról és az aktív élettartamról van szó, meg kell érteni az adott helyzetet. Személyes szempontból tragédiának tűnhet, de alapvető, alapvető szempontból egyáltalán nem az.

Mit gondol, mikor ér véget a felnőtté válás és mikor kezdődik az öregedés?

- Nincsenek ilyen pillanatok, nincsenek egyértelmű határok. Ez egy állandó egyirányú folyamat. Szó szerint a fogantatás pillanatától kezdünk öregedni… Az öregedés átalakulás és új struktúrák keresése…

Van egy olyan vélemény, amely szerint az államok és a vállalatok nem részesülnek abban, hogy az öregséget és a halált betegségként ismerjék el, és valamilyen módon hozzájárulnak az aktív élettartam meghosszabbításához, hogy csökkentsék az élethosszt, amely alatt nyugdíjat kell fizetniük. Ugyanakkor a nyugdíjkorhatár emelése mindig népszerűtlen lépés, és úgy tűnik, ezt mindenképpen igyekeznek elkerülni. Van valami igazság ebben a véleményben, vagy csak összeesküvés?

- A legnagyobb hazugságban is mindig talál egy szemernyi igazságot. Folyamatosan hallani az ún demográfiai teher, mert növekszik a fogyatékos korúak száma. Milyen idióta kifejezés - "fogyatékos kor". És hogy a fiatalabbak feladata a lakosság ezen részének eltartása. De ha az ellenkező irányba kezdünk el gondolkodni, akkor azt hinné az ember, hogy mindannyian az átlagos várható élettartam növeléséért küzdünk. Senki sem mondja: csökkentsük az átlagos várható élettartamot. De hogyan lehet ezt megtenni, ha nem növekszik az idősek száma? Nézzük meg, hogyan használják fel például hazánkban a munkaerő-erőforrásokat. Hány biztonsági őr dolgozik hány

teljesen szükségtelen hivatalnokok vannak

a nem gyártási szférában? Elárulom: négyszer vagy ötször többen vannak, mint az Egyesült Államokban. Téves a szociális szolgálataink álláspontja, miszerint a nyugdíjkorhatár elérése után az embernek a megérdemelt pihenőt kell pihennie. Finnországban például pont az ellenkezőjét gondolják. Ott motiválják az embert, hogy minél tovább dolgozzon, és megteremtik a megfelelő feltételeket. Ott, mint néhány más országban, teljesen normálisnak fogadják el ezt a viselkedést. Most fejlesztjük az "Aktív hosszú élettartam magas életminőséggel" programot. Mégpedig az aktív élettartam. Mert egyrészt a tapaszt alt, szakmailag felkészült lakosság újra bevonásával a gazdaságba és a szociális szférába aktív állampolgárokká tesszük őket a fiatal és középkorúak mellett. Másrészt, minél tovább dolgozik az ember, annál tovább fog élni. Mindig is hangsúlyoztam, hogy a munka a legerősebb geroprotektor, i.e. öregedésgátló gyógyszer.

Ezért elmagyarázom egyszerű nyelvezeten, hogy ha a sportoló abbahagyja az edzést, akkor ellazulnak az izmai, és minden belső szerv máshogy kezd működni. Ha egy ember, aki egész életében szellemi tevékenységet folytat, kilép ebből a szférából, és valami egészen mással kezd foglalkozni, akkor a fő agya leáll. Vegye figyelembe, hogy az értelmiségi tevékenységüket hirtelen abbahagyó értelmiségiek agyának öregedése sokkal gyorsabban megy végbe, mint más embereknél. Ezért minél többet edzünk, minél több aktív hatást engedünk biológiai rendszereinkre, annál jobban biztosítjuk számukra az aktívabb tartalmat, nagyobb ellenállást minden környezeti tényezővel szemben. És így teremtünk alapot a hosszabb élettartamhoz. Most a nyugdíjakról. A nyugdíjat, mint olyat, mint életkori tényezőt teljesen kizártam. Mert a nyugdíj az ember munkája, nem a kora. Az embernek nyugdíjat kell kapnia a munkájáért. És ez szükséges

a nyugdíj fogalmának eltávolítása

gerontológiából, általában a demográfiai folyamatokból. Tegyük be a munkaügyi kapcsolatok szférájába. Az illető 30 évet ledolgozott - nyugdíjjogosultsága van, nyugdíjpénztára ilyen és olyan, költse el saját belátása szerint.40 évig dolgozott - tehát többet halmozott fel a nyugdíjkasszában, vagyis… Szerintem a nyugdíjba vonulás kritériuma legyen az orvosi módszerekkel meghatározott fogyatékosság. Azaz. biológiailag az, hogy ez a személy hogyan érzi magát, nem pedig az, hogy hány éves. Mint például a rokkantnyugdíjak esetében.

Hogyan érzékeljük azt a megértést, hogy még túl korai 60 évesen eltemetni?

- A hosszú élet motivációját már iskolás kortól kezdve ki kell dolgozni. Hogy az ember tudja, hogy úgy kell dolgoznia és élnie, hogy hosszú életű emberré váljon. Azaz. bizonyos cselekvések elvégzésére a táplálkozás, a viselkedés, az értelmi terhelés területén. Ez egy bonyolult folyamat. Nálunk ez a probléma nem oldódott meg, még csak fel sem merült. Még egy dologra szeretnék rámutatni: hazánkban és sok helyen a nyugdíjas korúak 45 százalékát, akik tudnak dolgozni, kidobják az aktív szférából. Miért? Mert nincs feltételek a munkájukhoz. De a lényeg az, hogy az általános társadalmi irányultság az, hogy a nyugdíjasok elhagyják az aktív életet, és ne álljanak az utunkba. És lehet, hogy pont az ellenkezője – az aktív szférába vonzani ezeket a szakmailag felkészült embereket. Feltételeket kell létrehozni számukra, például

kisvállalkozás fejlesztésére

De ugyanez a kisvállalkozás nagyon fejletlen sok posztkommunista országban. Mert elnyomja és egyenesen megöli mind az állam, mind a bűnözői körök, mindenki által. Egyébként az a terület, ahol idősek dolgozhatnak, az például egy falusi kisvállalkozás. Hát nem tudjuk, hogy amúgy is dolgoznak a kertjükön. Emellett munkahelyeket lehet teremteni azoknak, akik otthon dolgoznak, például néhány órás munkanapon. Vegyünk egy könyvelőt – ő tud otthon dolgozni, elvégezni a számításait, elküldeni az internetre, időpontot egyeztetni.

És igaz-e, hogy az iskolai végzettségtől függ az ún. telomerek, azaz tovább él egy felsőfokú végzettségű ember? Nem eltúlzott a telomerek szerepe a hosszú életben?

- A telomerek a sejt életét határozzák meg, nem a szervezet életét. Szervezetünk sejtközösség, és még nem ismert, hogy ez a közösség hogyan fog viselkedni, hogyan lépnek kapcsolatba egymással a sejtek, ha némelyikük hosszabb telomerekkel rendelkezik. De amúgy vannak statisztikák, miszerint minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál alacsonyabb az átlagos élettartam. Ezt a statisztikák igazolják. Itt az iskolai végzettségről van szó, nem a sajátosságairól. Általánosságban elmondható, hogy az oktatás határozottan növeli a hosszú élet esélyeit, mert ez agytorna…

Ajánlott: