Bulgáriában szakmai útja olyan kórházakon halad keresztül, mint a "Sofiyamed", az "Ajibadem City Clinic", a "Heart and Brain", a "Burgasmed" és az MC "Staykov" Burgaszban.
Számos egészségügyi intézményben töltött be felelősségteljes beosztást. Számos hazai és nemzetközi tudományos fórumon vett részt az angiológia területén.
A Bolgár Országos Ér- és Endovaszkuláris Sebészeti és Angiológiai Társaság (BNDSEHA) szervezésében immár negyedik éve indult el a „Fedd a lábad a kezedbe aktívan” országos tájékoztató kampányt.
Hazánk vezető orvosai a vénás patológia területén általános felhívást tettek közzé, hogy rendszeres oktatási kezdeményezésekkel növeljék az egészségügyi szakemberek és a betegek tudatosságát a betegség korai diagnosztizálásával és időben történő kezelésével kapcsolatban.
Dr. Nasratullah Mobarakshah-val beszélgetünk a poszttrombotikus szindrómáról.
Dr. Mobarakshah, mi okozza a poszttrombotikus szindróma kialakulását és kialakulását?
- A poszttrombotikus szindróma (PTS) a mélyvénás trombózis (DVT) következtében fellépő szövődmény. A karunkban és lábunkban lévő vénákban apró billentyűk találhatók, amelyek biztosítják a vér megfelelő visszaáramlását a szívbe. A mélyvénás trombózis olyan elzáródás vagy vérrög, amely elzárja a vénát, és a billentyűk leülepedését okozhatja.
Milyen gyakran alakul ki ez a szindróma a mélyvénás trombózisban szenvedőknél?
- A mélyvénás trombózisban szenvedők több mint egyharmadánál posztflebitikus szindróma alakul ki jellegzetes tüneteivel. A szindróma befolyásolhatja a mobilitást, ezért a legjobb bizonyos megelőző intézkedéseket tenni. Leggyakrabban a mélyvénás trombózis a lábakban fordul elő.
Melyek a poszttrombotikus szindróma kialakulásának fő okai?
- A szindróma kialakulásának fő oka a billentyűk és a vénák falának károsodása, a mélyvénás trombózis következtében. A károsodás elkerülése érdekében azonnali diagnózisra és kezelésre van szükség, mert ha a véna billentyűi és falai megsérülnek, azokat nem lehet helyrehozni.
A vénák szelepei rendkívül törékenyek és könnyen megsérülhetnek – a vér rossz irányba indulhat el. Ezt refluxnak nevezik, ami miatt a vér összegyűlik az alsó lábak vénáiban, ami duzzanatot és kellemetlen érzést okoz.
A véna falai is károsodhatnak, és következményekkel járhatnak a mélyvénás trombózis után. Amikor bizonyos fizikai tevékenységeket végzünk, például sétálunk, fokozódik a véráramlás az ereinkben. A sérült vénák nem tágulnak ki, mint a normál vénák, így ha a véráramlás megnövekszik, és nem tudnak tágulni, az lüktető fájdalmat és duzzanatot okoz az alsó lábakban.
Végül a láb bőrét is károsíthatja
A boka körül kiszárad, elszíneződik és viszket. Később barnára változtatja a színét, kemény és érdes tapintású. Ekkor egy kisebb horzsolásból nagyobb seb lehet, ami nem gyógyul be. Ezt vénás fekélynek nevezik.
Súlyosabb esetekben a véna olyan súlyosan megsérülhet, hogy teljesen eltömődik – vér egyáltalán nem tud átfolyni rajta. Ez a posztflebitikus szindróma legsúlyosabb típusa.
Milyen kezelési lehetőségei vannak a poszttrombotikus szindrómának a modern angiológiának?
- A kezelési lehetőségek az állapot súlyosságától függően változnak. A kezelés általában magában foglalja az érintett végtag felemelését, testmozgást és kompressziós terápiát vagy harisnyát. Vérhígítók is felírhatók az esetleges vérrögképződés megelőzésére a vénákban, valamint fájdalomcsillapítók is felírhatók.
Említetted a kompressziós harisnyát. Milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a terápia hatékony részét képezzék?
- Először is fontos, hogy jól válasszuk ki őket, hogy biztosítsuk a megfelelő tömörítési szintet. Ezért ezeket szakembertől kell felírni. A zokni speciális rugalmas anyagból készült, és nyomást gyakorol a bokára, ami javítja a véráramlást, valamint csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot.
A kompressziós harisnya profilaktikusan viselhető magas kockázatú MVT helyzetekben. Például kórházi tartózkodás alatt vagy hosszú távú járatokon.
A zoknit általában reggel felkelés után veszik fel, és este veszik le. Az általuk biztosított kompresszió egész nap megakadályozza a vér felgyülemlését a lábak vénáiban, így segíti az általános keringést és csökkenti a lábak duzzanatát.
A kompresszió fokozatos, a legerősebb a bokától kezdődik, és fokozatosan csökken a láb felső része felé. Ez a fokozatos kompresszió a vádliizmok pumpáló hatásával kombinálva működik, ami szintén segíti a keringést.
Milyen súlyos szövődményekhez vezethet a poszttrombotikus szindróma elhanyagolása?
- A posztflebitikus szindróma szövődményei gyakran akkor alakulnak ki, ha az állapotot nem kezelik azonnal és hatékonyan.
Amikor lábszárfekélyek alakulnak ki, rendkívül nehezen gyógyulnak, és megfertőződhetnek. Ez veszélyezteti a mobilitást, és ritka esetekben szepszishez vezethet.
A posztflebitikus szindróma olyan állapot, amelyet nehéz kezelni. Általában kényelmetlenséget okoz, és nagyobb szövődményekhez vezethet. Tekintettel arra, hogy az állapotra nincs gyógymód, a legjobb, ha intézkedéseket hoz az előfordulásának megelőzésére. Ennek kulcsa a mélyvénás trombózis gyors diagnózisa és kezelése. Minél gyorsabban bomlik le a vérrög, annál kevésbé károsítja a billentyűket és a vénák falát.
Milyen vizsgálatok elvégzése javasolt poszttrombotikus szindrómában szenvedő betegeknél?
- Ultrahangos érdiagnosztika elvégezhető. Az Echo-Doppler vizsgálat fájdalommentes, gyors és non-invazív vizsgálat. A szkennelés pontosan feltérképezi az anatómiát (hogyan néznek ki a vénák és artériák) és a fiziológiát (például a véráramlás irányát).
A színes duplex teszt más fontos jellemzőket is kimutathat, például további reflux szegmenseket és a normál anatómia olyan változatait, amelyek megváltoztathatják az optimális kezelési tervet.
Még a legártatlanabb pókvénák esetében is fontos ellenőrizni a billentyűsérülést és a refluxot, mivel bármilyen típusú vénás probléma kezelése a kiváltó ok kezelése nélkül sikertelen lesz. Lehet, hogy rövid távon sikerrel jár, de a probléma megismétlődik és súlyosbodik.
Egyes betegeknél további vizsgálatok elvégzésére van szükség az érrendszeri diagnózis érdekében, például hagyományos angiográfiával, CT angiográfiával és MRI angiográfiával.
A hagyományos angiográfiában a normál röntgenvizsgálat során nem látható ereket kontrasztfolyadék teszi láthatóvá.
A CT angiográfia ezzel szemben a számítógépes tomográfiás vizsgálatot kontrasztinjekcióval kombinálja, hogy keresztmetszeti képeket készítsen a problémás területen lévő erekről és szövetekről. Aneurizmák, érszűkületek, sérülések, fejlődési rendellenességek, atherosclerosis gyanúja, aorta disszekció stb. kimutatására használják.
A mágneses rezonancia angiográfiával pedig más képalkotó módszerek (ultrahang, röntgen, számítógépes tomográfia) számára nem elérhető információk nyerhetők.
Ne hagyja figyelmen kívül a posztflebitikus szindróma tüneteit
A posztflebitikus szindróma leggyakoribb tünetei:
• Fájdalom, duzzanat és fájdalom a lábban, amely általában hosszabb állás vagy járás után rosszabbodik, és a láb pihentetése vagy felemelése enyhíti;
• Nehézség a lábakban;
• Viszket a láb;
• Lábak zsibbadása;
• Lábgörcs;
• Lábszárfekélyek vagy sebek;
Ha ezen tünetek bármelyike jelentkezik, különösen, ha tudja, hogy nemrégiben mélyvénás trombózisa volt, a lehető leghamarabb keresse fel angiológusát. E tünetek alapján képes diagnosztizálni a poszttrombotikus szindrómát
