COVID-19 és az agy: Mit tudunk eddig?

Tartalomjegyzék:

COVID-19 és az agy: Mit tudunk eddig?
COVID-19 és az agy: Mit tudunk eddig?
Anonim

Hogyan hat a SARS-CoV-2 vírus az emberi agyra? A közelmúltban megjelent tanulmányok olyan adatokkal szolgálnak, amelyek rávilágítanak arra, hogy a COVID-19 miért lehet olyan súlyos egyes emberek számára, és miért tarthatnak sokáig a tünetek.

Hosszú története van az agyat érintő hasonló vírusoknak. Dr. Gabriel például, a San Antonio-i Texasi Egyetem Egészségügyi Központjának neurológus professzora megjegyzi, hogy „az 1917-es és 1918-as influenzajárvány idején sok influenzaszerű betegség agyi rendellenességekkel járt.

E légúti vírusok közé tartozik a H1N1 és a SARS-CoV. A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírusról ismert, hogy az agyra és az idegrendszerre is hatással van” – teszi hozzá a kutató. A kérdés az, hogyan és milyen mértékben – írja a www.medicalnewstoday.com weboldal.

Az agyra gyakorolt hatás megmagyarázza a szaglás elvesztését

„Kutatásunk fő gondolata az, hogy egyes légúti vírusok affinitást mutatnak az idegrendszer sejtjei iránt” – magyarázza Prof. Sushadri.

Hozzáteszi, hogy a szaglósejtek nagyon érzékenyek a vírusinvázióra, és különösen a SARS-CoV-2 célpontja, ezért a COVID-19 egyik legszembetűnőbb tünete a szaglás elvesztése. A szaglósejtek az orrban koncentrálódnak. Rajtuk keresztül a vírus eljut az agy megfelelő központjába, amely a hippocampus közelében található, a rövid távú memóriában részt vevő agyterületen.

„A vírus nyoma, amikor behatol az agyba, szinte egyenesen a hippokampuszhoz vezet” – magyarázza Dr. De Erauzkin. - Úgy gondolják, hogy ez a COVID-19 betegeknél észlelt kognitív károsodás egyik forrása. Gyanítjuk, hogy ez lehet az oka annak, hogy idővel felgyorsult a kognitív hanyatlás a fogékony embereknél.”

Kapcsolat a neurológiai betegségekkel

A cikkben a tudósok olyan meglévő bizonyítékokra hivatkoznak, amelyek különösen óvatossá teszik őket a SARS-CoV-2 agyra gyakorolt hatásait illetően. A kutatók például azt találták, hogy: „A SARS-CoV-2 intranazális beadása egerekben gyors inváziót eredményezett az agyba. A SARS-CoV-1 vírusrészecskék emberi agy halála után is kimutathatók.”

In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a vírusfehérjék károsíthatják a vér-agy gátat. A legtöbb COVID-19-betegnél a fejfájás, a csökkent ízérzés és a szaglás elvesztése a légúti tünetek megjelenése előtt jelentkezik.

A delírium és a csökkent memória „lehet a SARS-CoV-2 fertőzés egyetlen tünete, még fiatalabb betegeknél is. A szerzők megjegyzik, hogy a kritikus állapotú COVID-19-betegeknél az intenzív osztályokon a delírium előfordulási aránya eléri a 84%-ot.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy COVID-betegeknél sokkal nagyobb a delírium és kóma előfordulása, mint az akut légzési elégtelenségben szenvedőknél. A tanulmány szerzői 2088 esetet vizsgáltak meg. Azt találták, hogy a betegek körülbelül 82%-a volt kómában átlagosan 10 napig, és 55%-uk volt delíriumban 3 napig.

Átlagos akut agyi diszfunkció, amely 12 napig tartó kómában vagy delíriumban nyilvánul meg. A szerzők szerint az erős nyugtatók és a kevés családlátogatás szerepet játszhatnak.

A tanulmány megállapította, hogy azoknál a betegeknél, akik benzodiazepin nyugtató infúziót kaptak, amelyek depresszánsként hatnak az idegrendszerre, 59%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki delírium.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a személyes vagy virtuális családlátogatásokon átesett betegeknél 30%-kal kisebb volt a delírium kialakulásának valószínűsége.

Megfertőzi a neuronokat „pusztító következményekkel”

Más kutatók arra összpontosítottak, hogy az új koronavírus miként fertőzi meg a neuronokat és károsítja az agyszövetet.

Például egy Akiko Iwasaki, a Yale School of Medicine New Haven-i immunbiológia és molekuláris immunbiológia professzora által vezetett csapat a szervek miniatűr 3D-s reprodukcióit használta annak elemzésére, hogy a SARS-CoV-2 vírusok hogyan támadják meg az agyat..

A Journal of Experimental Medicine folyóiratban megjelenő tanulmány kimutatta, hogy az új koronavírus képes megfertőzni ezekben a "laboratóriumi szervekben" lévő neuronokat, és a fertőzött sejtek anyagcseréjének fokozásával szaporodni.

Ugyanakkor a közelben lévő egészséges, nem fertőzött neuronok elpusztulnak, mert megszűnt az oxigénellátás. A kutatók azt is megállapították, hogy az ACE2 receptorok blokkolása megakadályozta, hogy a vírusok megfertőzzék az emberi agyat, amelyet laboratóriumban fejlesztettek ki.

A tudósok azt is elemezték, hogy a SARS-CoV-2 milyen hatással van az emberi ACE2 receptorok termelésére genetikailag módosított egerek agyára. Itt a vírus megváltoztatta az agy vagy az erek érszerkezetét.

Ez megszakíthatja az oxigén áramlását az agyba. Ezenkívül az agyba átterjedt fertőzésben szenvedő egerek sokkal súlyosabb betegségben szenvedtek, mint mások, amelyeknél a fertőzés a tüdőre korlátozódott.

Ha egyszer megfertőződött, az agy bármire hatással lehet

Egy másik tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a COVID-19 agyat érő támadása teszi a betegséget olyan súlyossá.

Egy kutatócsoport a tanulmány vezető szerzőjével, Mukesh Kumarral, az újonnan megjelenő fertőző betegségekre szakosodott virológussal és az atlantai Georgia State University adjunktusával fertőzte meg az egerek orrjáratait az új koronavírussal.

Ez súlyos betegséget okozott a rágcsálókban, még azután is, hogy a fertőzés kitisztult a tüdejükből.

Ajánlott: