Dr. Radka Maslarska: A csecsemők betegségeinek nagy része nem „látható”

Tartalomjegyzék:

Dr. Radka Maslarska: A csecsemők betegségeinek nagy része nem „látható”
Dr. Radka Maslarska: A csecsemők betegségeinek nagy része nem „látható”
Anonim

Több mint 25 éves neonatológusi tapasztalattal rendelkezik, amelyet a Pleven-i Egyetemi Kórház és a Szófiai Egyetemi Gyermekkórház Neonatológiai Klinikáin halmozott fel. Megalakulása óta a Tokuda-Sofia Kórházban dolgozik Dr. Maslarska kutatási területe az intenzív terápia, a kardiopulmonális adaptáció és a magas kockázatú újszülöttek késői követése. Számos publikáció és részvétel jelenik meg itthon és külföldön neonatológiai fórumokon.

Dr. Maslarska, miért kell egy egészséges újszülöttet megvizsgálni?

- Az egészséges gyermeket jó, ha megvizsgálják, mert a legtöbb betegség nem "látható". Az ultrahangos vizsgálatok biztonságosak a gyermekek számára, nincs sugárterhelés, nincs fájdalom. Ha eltérést észlelnek, a gyermeket figyelni kell. A teszt többször is megismételhető – ahányszor szükséges, kockázat nélkül. A korai megelőzés és kezelés megelőzi a súlyosabb szövődményeket. Például a csípő-ultrahang, amelyet a születés után vagy legkésőbb az első hónap végén kell elvégezni, megelőzi az olyan állapotokat, amelyek diszpláziához és az ízület luxatiójához vezetnek.

Hogyan történik ez?

- Ha a gyermek hajlamos, luxatio vagy diszplázia alakulhat ki nála. A luxációt sebészileg kezelik, de ha diszpláziáról van szó, akkor 30 éves korig nincs panasz. Ezen kor után kellemetlen érzés kezdődik - fájdalom a hátban, az ízületekben. És ennek a kellemetlen érzésnek az egyik leggyakoribb oka a fiatalok körében éppen azok, akik időben diagnózis és kezeletlen csípődiszplázia nélkül maradnak.

Mely gyerekek vannak nagyobb kockázatnak kitéve?

- Ha az anya vagy az apa diszpláziában szenved, a gyermek is veszélyben van. Vagy ha valamilyen kötőszöveti problémájuk van, például lazább ízületek, akkor fennáll az öröklődés veszélye is. Úgy gondolják, hogy ha egy csecsemő inkább farfekvéssel, nem pedig fejjel előrefelé születik, nagyobb a luxáció kockázata, különösen a lányok esetében. A koraszülöttek is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mert ha koraszülöttek, kötőszövetük nem fejlett. Az anyaméhben elfogl alt helyzet miatt az iker- vagy többes terhességből származó babák esetében is fennáll a veszély.

Minden gyermeknek át kell esnie ezen a szűrésen, és a kockázati csoportoknak a születés után azonnal ortopéd orvoshoz kell fordulniuk. Ez a szűrés folytatódik, és megismétlődik 3, 6 hónap és 1 év elteltével a gyermekek elhalálozása után. Aki pedig nem tartozik a rizikócsoportba, azoknak 6 hónapos korában és 1 éves korában kontroll ultrahangos vizsgálatot végeznek

Image
Image

Dr. Radka Maslarska

Mit takarít meg egy ilyen ellenőrző ultrahang?

- A statisztikák azt mutatják, hogy 1000 újszülött közül 1-3-nak van valamilyen problémás ízületi fejlődése, amely diszpláziára és luxatióra hajlamosíthat. Ha korán elkapják őket, és a megelőzést ortopéd bugyival és egy bizonyos kezelési rend betartásával végzik, a diszplázia kialakulása megelőzhető.

Mi a legfontosabb dolog, amit a szülőknek tudniuk kell egy újszülött testéről?

- Az újszülött a születést követő 28. napig számít csecsemőnek. Az újszülöttkori időszak különlegessége, hogy a baba szervezete a méhen belüli fejlődésből alkalmazkodik az új életkörülményekhez. Ebben az időszakban szinte minden szerv és rendszer fejlődésen megy keresztül, és némelyikben ez az első év végéig folytatódik, mint például a tüdő, az agykéreg esetében.

A baba életének első hónapjában zajló alkalmazkodási folyamat miatt nagyon könnyen kialakulhatnak olyan állapotok, amelyek a gyermekorvos beavatkozását igénylik.

Melyek azok az eltérések az újszülött egészségi állapotában, amelyekről érdemes a szülőknek előre tájékozódni, hogy szükség esetén időben orvoshoz forduljanak?

- Az alkalmazkodási megnyilvánulások szinte minden szervhez és rendszerhez társulnak. Egy fontos mutató, amely alapján a babánál probléma észlelhető, például a szoptatás. Nagyon fontos, hogy az anyát a szülészeten megtanítsák, hogyan kell megfelelően szoptatni gyermekét, fel tudja mérni, hogy a baba elegendő tejet vett-e be, tisztában legyen az újszülött normális székletével, megtanulja felismerni, mikor a gyermek sír az éhségtől vagy más kellemetlen érzéstől vagy fájdalomtól.

Hogyan reagál a baba, ha nem táplálják megfelelően?

- Ha az újszülöttet nem táplálják megfelelően, már az első hetekben, napokban megjelenhetnek a kiszáradás jelei, ellazulhat, álmosabb lesz, megtagadja az evést, a pelenkája nincs tele vizelettel és széklettel… Ezek a jelek arra is utalnak, hogy a szülők konzultáljon gyermekorvosukkal.

Sok szülő aggódik újszülött gyermeke sárgaságától is. Van ok az aggodalomra ezzel kapcsolatban?

- Az alkalmazkodás megnyilvánulása ebben az időszakban a fiziológiás sárgaság. Általában a szülészeti kórházban kezdődik, sok újszülöttet sárgasággal bocsátanak ki. Ez normális, de ha a sárgaság több mint tíz napig fennáll, vagy a baba láthatóan sárgul, akkor szakember segítségét kell kérni. Ha a sárgaság súlyosabb, az újszülöttet kezelésre, fényterápiára, esetenként további infúziókra vagy az etetési rend módosítására kell felvenni.

Ha a gyermeknek sárgasága van, abba kell hagyni a szoptatást?

- Gyakran rosszul tanácsolják az anyáknak, ha a gyermek a második hét után is sárga marad, hogy hagyják abba a szoptatást, mivel köztudottan sárgaságuk van, ami az anyatejből ered. Ez azonban nem helyes. Az anyatej ugyan tartalmaz hormonokat és zsírsavakat, de ezek még sárgaság esetén sem ellenjavalltok az újszülött szervezetében.

Megnyilvánulhat a gyermek alkalmazkodása bőrproblémákon keresztül is?

- Az alkalmazkodás komoly problémája a bőr megnyilvánulása. Nagyon gyakran a csecsemőknél a születés utáni első hetekben vagy az újszülöttkori időszak utolsó hetében kiütések alakulnak ki, amelyek inkább a testen vagy az arcon jelentkezhetnek. Amikor a kiütés a születést követő első napokban megjelenik, az anyának tudnia kell, hogyan kell kezelni, fel kell ismernie, hogy ez a kiütés adaptációs reakció következménye, vagy súlyosabb, gyógyszeres kezelést igénylő tünet. Azt is világosnak kell lennie, hogy egyáltalán kezelni kell-e. Például az első hónap végén apró pattanások jelennek meg a bőrön, különösen az arcon. Ez az ún "baba akne", amely nem igényel gyógyszert. Ebben a tekintetben az orvosi csapatok szerepe is nagyon fontos a szülészeti kórházakban. Meg kell ismertetniük az anyával a köldök, a fenék bőrének megfelelő ápolását a "babyakne" megjelenése esetén…

Veszélyes a baba számára a vérzéses betegség? Milyen kezelésben részesül?

- Egy nagyon jellegzetes és sürgető probléma, amely csak újszülötteknél fordul elő, a vérzéses betegség. Korai megjelenése lehet, a születés utáni napokban (harmadik nap körül), amikor vérzik a széklet, a száj… Ebben az állapotban véralvadási faktorokkal való védekezés szükséges, amit a K-vitamin tartalmaz. Ezek a 2., 5., 7. és 9. faktor. Ezek a tényezők nem jutnak át az anyatejbe, vagy nem elegendő mennyiségben vannak jelen. Ha a baba csak szoptat, az első hónap vége felé ismét vérzés figyelhető meg. Aztán beszélünk a késői vérzéses betegségről.

Milyen megnyilvánulásai vannak a késői vérzéses betegségnek?

- A vérzéses betegség késői formájában a megnyilvánulásai nemcsak az emésztőrendszerből erednek, hanem komolyabb szövődmények is előfordulhatnak, például agyvérzés. Ezért Bulgáriában már évek óta bevezették azt a gyakorlatot, hogy a szülészeti kórházból és 30 napos korban K-vitamin-profilaxist szednek a szövődmények elkerülése érdekében, bár a betegség viszonylag ritka - 25 000 újszülöttből egy kaphat ilyen későn. vérzéses betegség formája. A hemorrhagiás betegség jele gyakran vérzés az injekció beadásának helyén, amikor a hepatitis B vakcinát a szülészeti kórházban adják be. Gyakran előfordul, hogy az anyák tévesen azt hiszik, hogy ez a vérzés az oltás szövődménye, amely feltételeket teremt a spekulatív hangulatokhoz. A tényleges probléma elkerülése érdekében érdemes a K-vitamin-profilaxist az oltással egyidőben vagy az oltás előtt elvégezni.

Ajánlott: